Most kiderül mivel foglalkoznak a belgyógyászaton!
A legtöbb ember életében legalább egyszer elhangzik az orvostól: „A biztonság kedvéért beutalom a belgyógyászatra.” Ilyenkor sokan megijednek – ismeretlen terep, komoly vizsgálatok, talán súlyos betegség is állhat a háttérben. De valójában mit is jelent az, ha belgyógyászhoz irányítanak? Milyen vizsgálatok várhatók? És egyáltalán: mire való a belgyógyászat?
Ebben a cikkben segítünk eloszlatni a félelmeket, és részletesen bemutatjuk, mi történik veled, ha a belgyógyászati szakrendelésre vagy osztályra kerülsz.
Mi az a belgyógyászat?
A belgyógyászat az orvostudomány egyik legátfogóbb területe. A belgyógyász szakorvos a belső szervek működésével és betegségeivel foglalkozik – ide tartozik például a szív, a tüdő, a máj, a vese, az emésztőrendszer és az endokrin (hormonális) rendszer is. A belgyógyászat az a pont, ahol az összefüggések feltárása a legfontosabb: a tünetek mögött ugyanis gyakran több szervrendszer együttes problémája húzódik meg.
Éppen ezért a belgyógyász gyakran a „kiindulópont” is lehet más szakorvosok felé: ha ő úgy ítéli meg, hogy szívpanaszról, tüdőbetegségről vagy hormonális zavarról van szó, továbbirányíthat kardiológushoz, pulmonológushoz vagy endokrinológushoz.
Belgyógyászaton dolgoznál?
Amennyiben Ön belgyógyász szakorvosként épp új lehetőséget keres, érdemes körültekintően választania munkahelyet, hiszen a belgyógyász állás nemcsak szakmai tudást, hanem komplex látásmódot és jó kommunikációs készségeket is igényel. Legyen szó kórházi osztályos munkáról, járóbeteg-ellátásról vagy magánrendelésről, egy jó belgyógyászati pozíció lehetőséget ad arra, hogy átfogó szemlélettel, hosszú távon segíthesse pácienseit. Ha olyan munkahelyet keres, ahol a multidiszciplináris szemlélet valóban érték, érdemes figyelni a nyitott belgyógyász állás lehetőségeket – mert egy jó helyen nemcsak gyógyítani, de fejlődni is lehet.
Miért küldhetnek belgyógyászatra?
Belgyógyászati beutalót sokféle panasz esetén kaphatsz. Itt van néhány gyakori ok:
• Hosszabb ideje fennálló fáradtság, gyengeség
• Ismétlődő gyomorpanaszok, puffadás, hasmenés, székrekedés
• Mellkasi fájdalom, szorításérzés, légszomj
• Magas vérnyomás, szédülés
• Indokolatlan fogyás vagy súlygyarapodás
• Vérszegénység vagy egyéb vérképzési zavar gyanúja
• Lázas állapotok, gyulladásos tünetek ismeretlen eredettel
• Krónikus alapbetegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-problémák) kontrollálása
Fontos: a belgyógyászati beutaló nem feltétlenül jelent súlyos betegséget! Sok esetben inkább megelőző jelleggel kérik, hogy biztosra menjenek a diagnózisban.
Így zajlik a belgyógyászati vizsgálat
Az első lépés mindig egy részletes kikérdezés, azaz anamnézisfelvétel. A belgyógyász kíváncsi lesz korábbi betegségeidre, jelenlegi panaszaidra, gyógyszerszedési szokásaidra, életmódodra. Ne lepődj meg, ha a kérdések között szerepel például az is, hogy mennyit alszol, dohányzol-e, hogyan étkezel, vagy milyen stressz ér a mindennapokban – minden apró részlet számít.
Ezután következik a fizikális vizsgálat, amely során a következőket végezheti el:
• Vérnyomásmérés, pulzusvizsgálat
• Hallgatózás (szív, tüdő)
• Tapintásos vizsgálat (has, máj, lép)
• Bőr, nyálkahártyák megtekintése (pl. sápadtság, sárgaság jelei)
Szükség esetén a belgyógyász kiegészítő vizsgálatokat is kérhet:
• Laborvizsgálatok: vérkép, májfunkció, vesefunkció, vércukor, gyulladásos értékek stb.
• EKG (elektrokardiogram) – szív működésének vizsgálata
• Mellkasröntgen
• Hasi ultrahang
• Hormonvizsgálatok
• Szükség esetén CT vagy MRI vizsgálat, esetleg gyomor- vagy vastagbéltükrözés
A cél az, hogy kiderüljön a panaszok háttere, és minél pontosabb diagnózist kapj.
Kell-e befeküdni a belgyógyászatra?
Nem feltétlenül. A legtöbb belgyógyászati vizsgálat járóbeteg-ellátás keretében is elvégezhető. Azonban ha a tünetek súlyosak, összetettek, vagy a kivizsgálás több napot is igénybe vesz, előfordulhat, hogy a szakorvos kórházi felvételt javasol.
Ilyenkor a belgyógyászati osztályon ágyat kapsz, és a vizsgálatokat, megfigyelést, kezelést már bent fekve végzik. Ez lehetővé teszi, hogy gyorsabban, célzottabban történjen minden, és akár több szakorvos is bekapcsolódjon a kivizsgálásba.
Miben segít a belgyógyász?
A belgyógyász feladata nem csak a betegségek azonosítása, hanem azok összefüggéseinek megértése is. Ez különösen fontos idősebb korban vagy krónikus alapbetegségek esetén. Ő az, aki átlátja a nagy képet, figyel a leletek összefüggéseire, és összehangolja a kezelést.
A belgyógyász segíthet:
• Életmódbeli tanácsokkal
• Gyógyszeres kezelési terv kidolgozásával
• Egyéb szakorvosokhoz való irányítással
• Krónikus betegségek nyomon követésével, ellenőrzésével
Ne félj a belgyógyászati vizsgálattól!
Sokan félnek attól, hogy „biztos valami baj van, ha belgyógyászhoz küldtek”. Pedig a legtöbb esetben épp az ellenkezője igaz: a belgyógyász segít tisztázni a tüneteket, kiszűrni vagy kizárni komolyabb problémákat, és ha szükséges, időben megkezdeni a kezelést.
A legrosszabb, amit tehetsz, ha halogatod a kivizsgálást, és magad próbálod megfejteni a tüneteidet. Egy jól elvégzett belgyógyászati kivizsgálás akár évekkel meghosszabbíthatja az egészséges életet.