Ez történt a vízzel

Mindez csoda, hiszen a tél folyamán nem történtek meg a megszokott dolgok, mert a hideg évszak enyhe volt, a tó nem fagyott be, de szerencsére ez a tó ökoszisztémáját nem zavarta meg. Az egyszeri strandolóknak az „jöhet le”, hogy a víz helyenként barnás lehet, de ez ilyenkor megszokott jelenségnek számít.

A Balaton befagyása kulcsfontosságú a tó életközösségének: ilyenkor kitisztul a víz a leülepedő dolgok miatt, és nem utolsó sorban a téli nyugalomra helyezkedő halakat sem zavarja a hullámzás.
Sajnos a globális felmelegedés itt is érezteti a hatását: az utóbbi évtizedekben egyre kevesebbszer fagyott már be a tó.

A tó vízszintjéről szólva: a szint szabályozása előtt volt egy természetes vízszintingadozás, ez volt a legjobb a tó élővilágának. Manapság a mesterségesen fenntartott magasság nem feltétlenül ideális a tó élővilágának, a májusi esőzések hatására azonban az eddigi alacsonyabb állás megemelkedett, így magasabb az átlagvíz állás, mint ezt megelőzően.

Összességében azonban elmondható: a Balaton vízminősége kiváló, ami mindenképpen jó hír a strandszezon előtt. A víz kiváló minőségét jelzi, hogy tavasszal a part menti köveken megjelentek a vörös moszatok.

Felröppentek tévhitek az utóbbi időben megjelent barnás víz kapcsán is. A Balaton vize helyenként ugyanis barnásra színeződhet, de ez nem veszélyes. A vízgyűjtő területről, a Kis-Balaton felől, valamint a déli parti befolyókon huminban gazdag víz jut a Balatonba. Ez a mocsári növényzet lebomlásából származó, magas széntartalmú vegyület, de az emberi egészségre semmilyen kockázatot nem jelent.

Ami viszont a tó hosszú távú jövőjének szempontjából baj lehet, az az, hogy a nádasok területe folyamatosan darabolódik és csökken, ami fontos élőhelyek eltűnését jelenti, továbbá a tó életében a nádasok szűrőfunkciót is betöltenek, s így ez is visszaszorul.

Átalakulhat az egész Balaton-part, ha ez a fejlesztés megvalósul

Hír még a Balatonról, hogy egy új kutatás szerint 10,2 milliárd forint értékű beavatkozásokra van szükség, a következő évtizedben pedig legalább 75,4 milliárd forint fejlesztést kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak, a strandok, kempingek és kikötők üzemeltetőinek, ha a tavaly nyár végén engedélyezett szabályozás életbe lép.

Ez a határozat engedélyezi, hogy a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumát 110 centiméterről 120 centiméterre emeljék, így nyaranta 120 centiméter feletti vízszint esetén nyitható meg a Sió-zsilip, amire az utóbbi évtizedekben tapasztalható időjárás miatt volt szükség. A 10 centiméteres vízszintemelés hatására a Balaton víz mennyisége nagyjából 60 millió köbméterrel nőne. A probléma pedig itt jön, hiszen a korábbi évtizedekben a partvédőművek, csatornahálózatok, csapadékvíz-elvezető rendszerek, sőt esetenként parti ingatlanok, településrészek is az alacsonyabb vízszintmaximummal számolva épültek ki. Ezért lenne szükséges egyebek közt a partvédőművek megemelése, felújítása, a közüzemi infrastruktúra, vagy a csapadékvíz-elvezető rendszerek megemelt vízszinthez igazítása.