Nemsokára folytatódik a Trónok harca, George R.R. Martin eredetileg 7 kötetből álló regényének televíziós adaptációjának záró felvonása. Sokan csak a televízióból ismerik a művet, de persze vannak olyanok, akik az első kötet 1996-os megjelenése óta nyomon követik a Hét Királyság történéseit. A 2010-es évek legsikeresebb televízióba vitt művéről van szó, melynek nyomait díjesők követik, történéseit pedig rajongók milliónyi hada fejtegeti az epizódok után közvetlenül. Majdnem két éves szünet következik a záró felvonás, mely akkora felhajtást övez világszerte, hogy a produkció marketingeseinek a kisujjukat sem kell mozdítaniuk, hiszen a várakozás tényleg minden képzeletet felülmúlóan saját magát generálja.

De mi is ez a Trónok harca? Egy olyan fantasy regény, mely egy elképzelt, de erősen „áthallásos” középkori világban játszódik. Felfedezhetőek benne az angolszász kultúra nyomai, a lovagkor sajátosságai és egyéb mitológiai elemek is. A könyvek részletessége, gyakran túlírtsága, kiszámíthatatlan fordulatai, gyakran feleslegesnek tűnő mellékszálaival szemben a sorozat egy ideig borzasztóan élethűen adta vissza a történéseket.

És itt következik a Trónok harca legnagyobb hibája: Martin megszokott „lassúsága” miatt a sorozat már bőven lehagyta a könyvet, történései bár egyeztetve vannak, de érezhetően „felpuhultak”. Játszunk csak el a gondolattal: előfordulhatott volna-e az, hogy a tv-s forgatókönyvírók a csatorna és a rajongók nyomása miatt meghagyják az első évad kimagaslóan legnépszerűbb szereplőjének az életét? A válasz egyértelműen igen.

Ezzel szemben Martin kegyetlenül, rideg módon számol le mindenkivel, aki csak egy kicsit is belopja magát az olvasói szívébe. Az utóbbi két évad negatív eseményei közül mindegyik papírra volt már korábban vetve, a filmesek egyetlen pozitív karakterrel sem számoltak le. A hírek szerint persze a befejezésről komoly egyeztetések zajlanak, hogy hasonlóság alakuljon ki a két széria között, azonban ne legyünk naivak: két féle vége lesz a Trónok harcának. Az egyik Hollywood egyik írószobájában alakult ki, a másik pedig George R.R. Martin írógépén keresztül jön létre és az is teljesen biztos: az utóbbi lesz az igazi, az előbbi pedig valószínűleg egy „happy endes love sztori”.

Kívánom, hogy ne legyen igazunk, mert az nagyon nem illene bele ebbe a nagyon jól felépített világba. A holnapi napon kitárgyaljuk a lehetséges végét a műnek, karaktereknek, történéseknek.

Fotók: hbo.hu