Idén is megszületett tehát a kimutatás, mely meglepő eredményeket hozott. Nézzük tehát a puszta tényeket:
a Velencei-tó és a Vértes körzetében emelkedtek legnagyobb mértékben az ingatlanárak tavaly a kiemelt üdülőkörzetek közül. Meglepő igaz?
Az azonban nem az, hogy ezzel együtt a legdrágábban még mindig továbbra is a Balaton mellett lehet házat, lakást vásárolni, a hazai nagy tavak közül pedig a Tisza-tónál lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni. 

A Velencei-tónál és a Vértes üdülőkörzetben az átlagos négyzetméterárak 23,1 százalékkal emelkedtek. Második helyen a Mátra-Bükk üdülőkörzet állt 22,8 százalékos áremelkedéssel, a harmadik pedig Budapest üdülőkörzet lett 21,5 százalékos drágulásával, de nem sokkal maradt el ettől a Balaton (21,1 százalék) sem. A legkevésbé a Tisza-tó környékén változtak az árak, 12 százalékkal emelkedtek. 

Az előrejelzések szerint 2019-ben erőteljes, országosan 10 százalék alatti, Budapesten inkább 10-15 százalék közötti áremelkedés lehet a lakóingatlanoknál. A nyaralók áremelkedésében a „falusi csok”-nak is szerepe lesz, amely számos Balaton környéki településen elérhető lesz, így adott esetben ezeken a településeken nőhet az állandó lakosok száma, ez pedig felfelé hajthatja majd az otthonok árát.

Budapest után a Balaton környékén legmagasabbak a fajlagos átlagárak, 334 ezer forint körül mozognak, Sopron, Kőszeghegyalja térsége áll a második helyen 320 ezer forinttal, a legolcsóbban a Tisza-tónál lehetett lakóingatlant vásárolni üdülőövezetben, ott alig valamivel haladta meg a 60 ezer forintot a négyzetméterenként fizetendő összeg.
 
nyaralók a legdrágábbak a Balaton környékén, 421 ezer forint körüli négyzetméterárral, magasabb a fajlagos átlagos ár, mint a lakóingatlanoknál. A második helyen a Velencei-tó környéke áll, átlagosan 264 ezer forintta, a Dunakanyarban átlagosan 209 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát az üdülők. A legolcsóbban nyaralóhoz jutni a Mecsek-Villány térségben lehetett, ott a 100 ezer forintot sem érte el az átlagos négyzetméterár.