Minden évben készül kimutatás az idegenforgalomból és a legjobban úgy mérhető a változás, hogy összehasonlítjuk a kapott adatokat az egy évvel azelőttiekkel.

Most is látszik valamiféle irány, átrendeződés, de kissé meglepő módon. Eddig ugyanis úgy nézett ki, hogy a magyar turista „viszi el” az idegenforgalmat az országban, azonban most úgy tűnik, az első fél évben a külföldi és a belföldi forgalom aránya jelentősen átrendeződött: míg a külföldiektől származó szállásdíj bevételek rekordmértékben emelkedtek, addig a hazai vendégeknek köszönhető növekedés 2019-re gyakorlatilag elolvadt.

Júniusban a belföldi bevételek több mint négy százalékkal nőttek, ami nagy részben köszönhető a rendkívül színes nyár eleji fesztiválkínálatnak (lásd fentebb a kultúra).
Ekkor voltak a pünkösdi hosszú hétvége rendezvényei is, ami sok magyar látogatót is vonzott, ahogyan a Budapesti Nyári Fesztivál is a Margitszigeten és a Városmajorban.

A kétségkívül jeleskedő külföldi beutazó forgalom összetétele a várakozások szerint alakult-kis meglepetéssel tarkítva.
Május után a június hónapot is az USA „nyerte meg”, ahonnan magasan a legtöbb vendégéjszakát regisztrálták a budapesti szállásadók a nyár első hónapjában – ezúttal is többet, mint a brit piacról, pedig onnan aztán minden hétvégén elárasztják a fővárost a bulizni vágyók.

Első félévi összesítésben az Egyesült Államok Budapest második legnagyobb küldőpiaca, Németországot megelőzve. A nyár első hónapjában mindemellett az is jelentősen befolyásolta a fővárosi turizmust, hogy megnyílt a Sanghaj–Budapest közvetlen légi járat, amely már az elején a kínai vendégek hosszabb itt-tartózkodását eredményezte. Ázsiából és az Egyesült Államokból érkeznek a legtöbben tehát, de már Ukrajna is fontos küldőország. Onnan az első fél évben közel ötvenezer vendég érkezését regisztrálták Budapest kereskedelmi szálláshelyein, időnként megelőzve Lengyelország, Románia és Ausztria turistáit.

A Balaton térségében a jövő év végéig összesen 18 uniós fejlesztést hajtanak végre húszmilliárd forintból, ezek közül kiemelkedik a Balatonfüredet, Hévízt, Tihanyt és a Badacsonyt érintő. Az idén 15 település harminc szabadstrandja is megújul hárommil­liárd forintból. Ezzel folytatódik a tavaly megkezdett fejlesztési sorozat, amely során 55 fizetős strandot újítottak fel, összesen kétmilliárd forintból.

Itt pedig vissza lehet utalni a fejlesztésekre: ha így javítjuk a körülményeket, az kódolni fogja, hogy még inkább vonzó ország leszünk és akkor minden évben leírhatjuk: idén is több turista érkezett Magyarországra külföldről, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

Ferenc Wilmek képe a Pixabay -en.