Zágráb évek óta aggódva figyeli, hogy ökológiai katasztrófa fenyegeti Dubrovnikot, Korcula, Mljet, Vis és Solta szigetet, valamint a Peljesac-félszigetet és az Adriai-tenger déli részét az Albániából érkező több tonna szemét miatt, amelyet az erős déli szél hatására az áramlat a téli és kora tavaszi időszakban sodor ki a partokra. A hulladék nagy része műanyag, ami lassan bomlik le és válik mikroműanyaggá, évszázadokig szennyezve a tengert.

    Horvátország nagyon sok pénzt költ arra, hogy eltakarítsa partjairól a délről érkező szemetet, és szívesebben fektetne inkább abba, hogy megelőzze a szennyezést - hangsúlyozta az államfő. 
    Grabar-Kitarovic kiemelte, hogy Horvátország számára, amelynek partjait több millió turista látogatja meg évente, és a turizmus a bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát teszi ki, nagyon fontos a környezetvédelem. Hozzátette: ugyanakkor az Adria-parti országok mindegyikének felelőssége a szennyeződések megakadályozása. 

    Vedran Martinic, az albán Adria Oktatási és Kutatási Központ igazgatója jelezte, hogy hulladék nemcsak Albániából, hanem a Földközi-tengerről is érkezik az Adriára. Valamint felhívta a figyelmet, hogy egyre több a hajó, amelyek szénhidrogénnel és különböző vegyi anyagokkal is szennyezhetik a tengert. 

    Kolinda Grabar-Kitarovic találkozott Edi Rama albán miniszterelnökkel Tiranában, majd Durresbe utazott, ahol részt vett az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) a tengeri környezet és a partvidék szennyezés elleni védelmére és biztonságára vonatkozó projektje bemutatóján. A projekt finanszírozáshoz Horvátország is hozzájárult. 
    "Azt hiszem ez kiválóan befektetett pénz. Az Adriai-tenger mindannyiunk gazdagsága (...) ez a mi környezetünk, amelyért mindannyian felelősek vagyunk" - szögezte le a horvát államfő. 
    Horvátország korábban már többször kérte az Európai Bizottságot (EB), hogy tegyen megfelelő lépéseket az ökológiai katasztrófa elhárítása érdekében az Adriai-tengeren.